Már nem is tudom, hányadik díj :)

Nos, szóval kaptam még egy díjat, amit elfelejtettem felrakni. Szánom-bánom bűnöm, de ahogy szokták volt mondani, jobb később, mint soha. :)

1) ha valaki adja, én elfogadom, ellenvetés nélkül.
2)a logót kirakom a blogomba.
3)a szabályzatot kirakom a blogomba.
4)megnevezek hat másik blogot, akiknek átadom a címet.
5)kitöltöm a tesztet, és kirakom a blogomba.
6)megnevezem, hogy kitől-, és mikor kaptam, és nagy, színes betűkkel kirakom a blogomba.
7)betartom a szabályokat.

Ne, ezzel megvolnánk. Azt a pontot, ahol továbbküldöm valakiknek, azt hiszem, ki is hagyhatjuk, mert hála a blogokon lánc-szerűen terjedő díjaknak, már úgyis megkapták azok, akiknek odaadnám. :(

Teszt:

Név: Deszy (Mihóczy Mercédesz Flóra a hivatalos, de a Flórát nem is nagyon használom. Mercinek pedig csak azok hívnak, akik nem ismernek, illetve néhány tanárom. :D És a félreértések tisztázása érdekében nem egy autóról kaptam a nevemet (bár apukám autószerelő volt, és imádta a Merciket :D), hanem az autómárka kapta a nevét egy lányról. Általában kevesen tudják, hogy Benz a lányáról nevezte el az autót, akit történetesen Mercédesznek hívtak, így lett a Mercedes Benz. :D)

Becenév: Deszy (Még mielőtt valaki megkérdezné, a Deszy a Mercédeszből jön, olyan alapon, mint Bernadett-Detti. Csak y-nal írom. :) Ezért van pédául az, hogy egy sz-szel van. Ezt azért írtam le, mert már sokan kérdezték tőlem, hogy miért hívnak Lassie-nek. :) És mindig mondom, hogy nem hívnak úgy. :D)

Lakhely: Tatabánya

Születési hely: Tatabánya

Magasság: 162-163 cm.

Névnap: szeptember 24. (A Flórát nem szoktam ünnepelni, bár ha az ajándékokat tekintjük, lehet nem lenne rossz ;D)

Foglalkozás: diák

Testvérek: 2 nővérem van. Mindketten idősebbek. (Bár ez a nővér kifejezésből következik :D) Az egyikük 16, a másikuk 9 évvel idősebb nálam.

Anyanyelv: magyar

Beszélt nyelvek: magyar, angol és német. A német az első idegennyelvem, amit idestova 9 éve tanulok, de nyelvvizsgám angolból van, és azt százszor jobban beszélem.

Gyűjtemény: Öööö... Én olyan "mindent elteszek, ami egyszer hasznos lehet" fajta, felhalmozós lány vagyok, szóval sok dologból van otthon egy rakat. Mindig vannak korszakaim, amikor bizonyos dolgokat gyűjtök. Volt Pokémon-kártya és tazó korszakom is. :) Egy ideig szalvétát gyűjtöttem, aztán matricát, meg még ki tudja mi mindent. Jelen pillanatban főként a könyvjelzőkre koncentrálok. :)

Cipőméret: 37-38 :)

Iskola: Bárdos László Gimnázium

Kedvencek: Hú. Ez hosszú lista lesz. Emberek: Fernando Alonso, Gregor Schlierenzauer, Evgeny Plushenko, Stephane Lambiel, Roger Federer, Gyurta Dániel, Robert Pattinson, Taylor Lautner, Hugh Jackman, Johnny Depp, Orlando Bloom. stb; stb; stb... Minden egyéb: Twilight, Harry Potter, Meg Cabot könyvei, Örökség tetralógia, görög mitológia, Hyperversum, True Blood, Vampire Diaries, Jane Austen könyvei, Oscar Wilde stb. stb. stb.

Hobbi: olvasás, filmnézés, netezés, írás, rajongás :)

Zsebpénz: Konkrét zsebpénzem nincs. Ha kell valamire, és van rá, akkor kérek és kapok. A saját pénzem pedig a nyárimunkákból illetve az ünnepeken kapott pénzből van.

Álom: Szeretném, ha egyszer kiadnák egy könyvem. Annyira jó lenne látni a nevem egy borítón. :)

Szerencseszám:
Főként a 3. Furcsa ráadás, hogy a harmadik hónapban, azat márciusban születtem. A másik kedvenc számom a kettő. És ugye március 15-én születtem (hát igen, a szülinapom nemzeti ünnep :D). És ha a 15 számjegyeit összeadod, akkor 6 jön ki. Ami 2x3 vagy 3x2. Ahogy tetszik. :) Ezenkívül nagyon szeretem még a 12-t, ami szerintem egy gyönyörű szám. A 3-at és a 12-t majdnem egyformán szeretem. Szóval nehéz dönteni a kettő között. A 7-et, a 13-at is szeretem, ezután pedig a 21 és a 11 következik ilyen sorrendben. :) A számmisztikának és az irodalomnak nagy szerepe van ebben. Tudjátok, hogy ezek a számok milyen gyakran szerepelnek regényekben elrejtve? Főként a fantasykben. Meg a népmesékben, valószínű innen ered a fantasy-ben való népszerűsége is. Pl. a Harry Potter is teli van velük. Órákig tudnék erről mesélni. :)
De nagy szerepe van a számoknak a hétköznapi életben is. Vegyük például a 12-t. 12 hónap, 12 csillagjegy, 12 csillag az EU zászlajában, 12 óra alatt ér körbe a kismutató az órán stb.


Szeretnék találkozni: Ide bemásolnám a Kedvencek pontból a személyeket.

Háziállatok: cica

És akinek a díjat köszönhetem:

Nickyy: http://www.nickyy27.blogspot.com/

Sziasztok!

Indítottam két új blogot, és mostantól azokra fogom feltenni néhány írásomat. Remélem tetszeni fognak! :)

New Sun:
http://www.newsun-fanfic.blogspot.com/

Twilight-os rövidebb sztorik, novellák:
http://www.twilightsaga-stories.blogspot.com/

Írjatok kommentet, kiváncsi vagyok a véleményetekre!

Puszi:
Deszy

Még egy díj

Szabályok:

1.) Köszönd meg a díjat annak, akitől kaptad (belinkelve a blogjukat)!

2.) Tedd ki a logót a blogodra!

3.) Írj magadról 7 dolgot!

4.) Add tovább 7 embernek (ne felejtsd el linkelni a blogjukat)!

5.) Hagyj megjegyzést náluk, hogy tudjanak a díjazásról

Szeretném megköszönni ezt a díjat is Nickyy-nek. Nagyon kitartó. Köszönöm! :)

http://www.nickyy27.blogspot.com/

7 dolog magamról:

1. Ez már a harmadik hasonló díj, amit kapok, és nem hiszem, hogy tudok még mit írni. :(

2. Az első fanfiction, amit olvastam, Harry Potter-fic volt egy Gportal-os oldalon. Regény volt, és nagyon tetszett. Hermione-Piton párosítású. Egyszerűen imádtam, de sajnos utána eltűnt. És nemrégiben leltem meg újra a Merengőn, bár még mindig nincs befejezve. Akkor kezdtem el újra fanfic-et olvasni, innen pedig egyenes út vezetett Spirit Bliss-hez.

3. Spirit Bliss-nek köszönhetem, hogy most fanfiction-öket írok. Ha ő nincs, ez a blog nem jött volna létre.

4. A Hermione-Piton párosítású írásokat azóta is nagyon szeretem. Sokak szerint beteges, de én hiszem/hittem (sőt a Halál ereklyéi óta tudom is), hogy Piton a szíve mélyén jó. Lehet utálni, de még Harry is rájött végül, hogy egy csupaszív ember, kemény burokba bújtatva. És a korkülönbség nekem ebben az esetben nem számít. (Bár itt elárulnám, hogy abban a bizonyos első fic-ben, Piton is olyan fiatal lett, mint Hermione.)

5. Húúú. Mit írjak? Nemrég olvastam az 1984-et, és elképedve tapasztaltam, hogy tetszett. Hihetetlen dolgokra világít rá a történelemmel és a jövővel kapcsolatban. Mindenkinek csak ajánlani tudom.

6. Mostanában sokszor nézegetek képeket a deviantart-on. Remélem jól írtam le. :)

7. Imádom a görög-római mitológiát. Hihetetlen szép történetek vannak benne, amiket csak imádni lehet. Pillanatnyilag is Amor és Psyche történetéből választottam egy képet háttérnek.

Adjam tovább hét embernek:

Hát, ez nehéz. Ugyanis akiknek adnám, azok már kaptak. Szóval nem lesz hét, és abban is lesz olyan, aki már megkapta.

1. Spirit Bliss (http://www.twilightfic.blogspot.com/)

2. Nickky (http://www.nickyy27.blogspot.com/)

3. Gigi (http://agnescornel.blogspot.com/)

4. Andi (http://twilightdawnlight.blogspot.com/)

Ennyi. Bocsi!

Díj

1. Megköszönöd, akitől kaptad, és belinkeled!
2. Elküldöd azoknak, akik szerinted megérdemlik, max 10 ember
3. Értesíted őket az ajándékról:)
4. Leírod, miért szeretsz másoknak írni:)
5. Bemutatkozol pár mondatban:)


Akiktől kaptam:

http://twilightdawnlight.blogspot.com/
http://www.nickyy27.blogspot.com/
Köszönöm szépen mindkettőtöknek! Örülök, hogy vannak, akik gondolnak rám, még akkor is, amikor nincs időm frissíteni. De ezúton ünnepélyesen megígérem, hogy amint túl vagyok az érettségin, extra adag friss lesz minden írásomban. És vannak új ötleteim is szóval türelem. Addig is olvasgassátok Nickyy és Andi blogját! :)

Akik megérdemlik:
Hát, ez elég nehéz, mivel már nagyon sokan megkapták, azok közül, akiknek küldeném. De egy blogolónak mégis elküldeném:
http://agnescornel.blogspot.com/

3. Mindjárt meglesz az is! :D

4. Hm... Ez egy nagyon nehéz, és egyben könnyű kérdés. Nehéz kérdés, mert nagyon nehéz ezt megfogalmazni, úgy, hogy azok is megértsék, akik nem szeretnek írni. Nagyon szeretem, hogy leírhatok dolgokat, amik megszületnek a fejemben, és azáltal, hogy papírra (vagy inkább nem papírra :D) vetem, maradandóvá teszem. És amikor visszaolvasom, tudom, hogy mi járt akkor éppen a fejemben, mi ösztönzött arra, hogy megírjam. De persze nem csak ez a fontos. Nagyon örülök neki, ha az írásaimmal másokat szórakoztathatok. Hihetetlen jó érzés, amikor valaki azt írja/mondja nekem, hogy tetszik neki, amit írok. Hogy boldogságot okozok nekik azzal, amit csinálok. Azt, hogy ez milyen érzés, nagyon nehéz megfogalmazni, és azok, akik nem éreztek még hasonlót, nem éltek át valami nagyon fontosat. Szóval hajrá mindenki! Engedjátek szabadon a kreativitásotokat! Írjatok, rajzoljatok, fessetek vagy csináljatok valamit, amiben jók vagytok, és amivel boldogabbá tehettek másokat!

5. Bemutatkozás

Hát, elég nehéz lenne magamról újat írni. Tanulok, végzős vagyok a tatabányai Bárdos László Gimnáziumban. Ez az oka annak, hogy mosatnában nagy ritkán frissítek, mert nincs rá időm. De addig is gyűjtögetem a fejemben az ötleteket, hogy mit írhatnék majd nektek, ha túl vagyok a nehezén. Matematika-történelem fakultációra járok, és töriből fogok emelt szinten érettségizni. Matekból öngyilkosság lenne. :) Pillanatnyilag olyasmik foglalnak le, mint tablófotózás és -tervezés, felvételi, nyelvvizsga németből (bár angolból már van nyelvvizsgám) és természetesen ballagás és érettségi. Szóval, hosszú ez az év. Sok dolognak vagyok a rajongója, mint Forma-1, műkorcsolya, síugrás, Twilight, Harry Potter, Vampire Diaries, szabadkőművesek és még rengeteg, amit idő-és helyhiány miatt nem sorolnék inkább fel. Asszem mostanra elegem van magamból, ha valakit érdekel még valami, kérdezzen. :)

Elmerülve a varázsban - 14. fejezet

14. fejezet
Rubin lángok

Amint kimondtam a nevet, tudtam, hogy nagy hibát követtem el. Ha észrevesz, fogalmam sincs, hogy fogom elmagyarázni neki, ki vagyok és miért jöttem. Valószínűleg nem hinne nekem. Nem csodálom. Fordított esetben én sem hinnék magamnak.

Láttam, hogy Roran hallotta, hogy valaki a nevét suttogta, és neszre rögtön felkapta a fejét. Gyanakvóan körbenézett, és lassan felállt a tojás mellől. Íját a kezébe vette, és felhúzta, majd lassú léptekkel elindult arrafelé, ahonnan a hangot hallotta. Azaz felém. Próbáltam olyan csendben maradni, hogy még levegőt is alig vettem. Nem találhat meg.

De ekkor, hála istennek, egy bagoly szállt fel a fáról, és Roran megnyugodva engedte le a fegyverét. Visszasétált a tojáshoz, nézegette, nem tudta, mi az, amit talált. Végül pár másodperc múlva megérintette, megkongatta, de még mindig nem tudta, milyen nagy érték fekszik a lábai előtt. Honnan is tudhatta volna?

Aztán végül úgy döntött, elteszi a követ, majd még mindig kezében tartva az íjat, elindult. Nem engedhettem nagyon messzire, de egy ideig még vártam, hogy nehogy észrevegyem. Közben a fejem fölött egy másik bagoly huhogni kezdett, az idő pedig lehűlt. Sötétség borított mindent, még a Holdat sem láttam a sűrű lombokon keresztül.

Szörnyű érzés fogott el. Olyan volt, mintha figyelnének. A bőrömet égette egy tekintet, biztosan tudtam, hogy valaki engem néz. De hiába forgolódtam körbe, nem láttam senkit. A szívem ennek ellenére egyre hangosabban dobogott, egész bensőmet átjárta a félelem. Nem sokáig bírtam ezt a kétséget, és végül úgy döntöttem, hogy követem Roran-t.

Mellette még mindig nagyobb biztonságban éreztem magam, mint egyedül, mert benne megbízhattam. Tudtam róla, hogy ha nem is ismer, megvédene, ha bajba kerülnék. Magyarázkodni pedig ráérnék utána.

Sebes léptekkel szegődtem Roran nyomába. Nem volt nehéz dolgom, hiszen Roran nem számított senkire, akitől félnie kellene, és nem próbálta elrejteni a nyomait. A Gerinc erdejébe nem járnak vadászni, csak ő meg Eragon merészkednek be néha, hogy elejtsenek egy szarvast vagy más vadat. Igazából még Roran sem kóborgott szívesen a baljós erdőben, csak azért indult Eragon cukkolása vette rá néha, hogy erőt vegyen magán. Örültem, hogy ilyen részletesen emlékszem, milyen jellem is Roran, és hogyan is éli életét, mert tudtam, minden apróságra szükségem lesz ahhoz, hogy Eragonhoz kerüljön a tojás.

Hosszú séta után végül Roran elért egy tanya szélére, amiről sejtettem, hogy Garrow otthona lehet. Így megálltam az erdőben, végignéztem, hogy Roran besétál a házba, és gondolkoztam. - Mit is tehetnék? - kérdeztem magamtól sokadszorra a hosszú út alatt, de még mindig nem volt kész tervem. Valahogy Eragon bizalmába kell férkőznöm, és nem utolsó sorban Roranéba, hogy a tojás közelébe kerüljek. De senki nem ismer a faluban, hogyan érhetném el azt, hogy befogadjanak? Tudtam, hogy sürgősen meg kell találnom a megoldást, mert kezdtem éhes lenni, és nem hagyhattam, hogy sokáig Rorannál maradjon a tojás. Minél tovább van nála, annál jobban eltér a történet az eredetitől.

Hajnal volt. Egyre jobban fáztam, és nem tudtam, hogyan melegedhetnék fel. Még nem volt tervem, így a házba nem mehettem. És soha nem voltam cserkész, tehát fogalmam sem volt, hogyan gyújthatnék tüzet. Persze alapvető ismereteim voltak róla, hogyan csinálta ezt az ősember, de gyakorlatban még soha nem próbáltam. Mindenesetre nem lévén jobb dolgom, gyűjtöttem egy kis kupac gallyat a környékről, és találtam két nagy követ is, amik alkalmasak lehetnek szikra gyújtására. Először próbálkoztam a klasszikus fapödrős módszerrel is, de miután ez nem bizonyult sikeresnek, megpróbáltam a kövekkel. Egyik sem volt túl könnyű, és nem mondhatnám, hogy eredményes próbálkozás volt. Kétszer sikerült elérnem, hogy egy-egy gyengécske szikra megszülessen, de a fákat begyújtani nem sikerült vele.

De miközben dolgoztam, egyre idegesebb lettem. – Miért kell nekem ezt csinálni? – kérdeztem, és most először voltam valóban mérges Angelusra és életre, amiért ezt a nehéz feladatot nekem kell megoldanom.

Nem voltam idegeskedős típus, de most egyszerűen nem tudtam úrrá lenni az érzelmeimen. Egyedül ültem egy hideg, sötét erdőben, nem ismertem ezt a világot, nem volt egy ismerősöm se, és az a mázsás teher is az én vállamon nyugvott, hogy megmarad-e ez a világ. Ha ez még nem lett volna elég, álmos voltam, fáradt és kimerült a hosszú túra miatt, rám fért volna egy kiadós zuhany, és a gyomrom is majd kilyukadt.

Éreztem, hogy valamin le kell vezetnem a dühömet, mert különben felrobbanok. Ám ekkor, teljesen tudattalanul felemeltem a kezem, és egy furcsa szó hagyta el a számat:

- Brisingr!

Amint a szó elhagyta a szám, apró vörös láng gyúlt az ágakon, majd egyre nagyobb lett, ahogy egyre többet emésztett fel a halomból. Ilyen mélyvörös lángokat még sosem láttam. Nem az a szokásos narancsos árnyalat volt, hanem sokkal inkább olyan, mint a rubin. Arra a színre emlékeztetett, amilyen a szemem volt, amikor Seth-tel találkoztam.

Szóval varázserőm van! Mágiával gyújtottam tüzet. Bár erre számíthattam. Eddig minden világban volt valami különleges képességem. Ezek szerint itt is. Eragon lángja kék színű volt, úgy tűnik az enyém vörös.

Így, ha tervem még nem is volt, legalább a varázslatot használhatom. Persze határokkal, hiszen csak nagyon kevés szóra emlékszem az ősnyelvből.

- Aludnom kell! – suttogtam bele a levegőbe, miközben a szemhéjam egyre jobban csukódott le. Még arra volt időm, hogy óvatosan lefeküdjek a lehullott levelek puha nyoszolyájára mielőtt végül megtalált az álom.